Biobumm Twitter

Hulladék-feldolgozás házilag: komposztálás

komposztNem is gondolnánk, mennyi hulladék halmozódik fel egy átlagos háztartásban, amellyel komoly környezetszennyezést hajtunk végre. A háztartási szemét környezettudatos szelektálásának legismertebb módja a szelektív hulladékgyűjtés. Ez az odafigyelés is fontos lépés, de nem ad teljes körű megoldást mindennapi szemetünk kezelésére. Ugyanis az otthonunkban felgyülemlett hulladék közel egyharmadát olyan szerves anyagok alkotják, amelyek újrahasznosíthatóak. Létezik egy nagyszerű, házilag is remekül kivitelezhető hulladékfeldolgozási módszer: a természetes lebomlás elvén működő komposztálás.

Maga a komposztálás tulajdonképpen egy biokémiai folyamat, amikor is különböző mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) enzimek, oxigén és hő segítségével lebontják a szerves anyagokat.

A folyamatot négy részre oszthatjuk, ahol a bomlás és az érés különböző fázisai történnek.

  • Az elsőben a könnyebben bomló anyagok (fehérjék, szénhidrátok) válnak ki, mindez gyors hőmérséklet-emelkedéssel jár együtt,
  • a másodikban a nehezebben bomló anyagok, mint például a cellulóz,
  • a harmadikban egy hirtelen lehűléssel a már lebomlott anyagokból kialakulnak a humusszerű anyagok,
  • majd összeérik az egész.

A komposztból képződő humusz csodálatos, élettel teli tápanyag minden növény számára, fokozza a talaj táperejét, segíti a tápanyag-gazdálkodást.

Komposztálni egy olyan ládában, tartályban érdemes, ahol biztosítani tudjuk a megfelelő oxigénellátást, ugyanis oxigén hiányában az egész elrohad. Maga a művelet abból áll, hogy a szerves hulladékot szisztematikusan belehelyezzük a célnak megfelelő tartályba.
Szépen rétegezve töltjük fel: alulra kerüljön a föld, rá az aprított ágak, gallyak jönnek, majd az apróra tépkedett papír, és legfelülre a növényi anyagok kerüljenek. A lényeg, hogy alulról felfelé haladva mindig először a nehezebben, majd a könnyebben korhadó részek kerüljenek komposztunkba.

Egy bottal felül és oldalt is lyukakat fúrunk a tartályra, itt fogjuk majd bejuttatni a vizet, és ezzel segítjük a levegőztetést is. Pár hetente fontos a hulladék megkeverése, mert a különböző anyagok, eltérő idő alatt bomlanak el, de ha átmozgatjuk őket, akkor az oszlás folyamatos lesz. Ha mindent jól csináltunk, akkor közel három hónap alatt kiváló komposztot kaphatunk, amelyet rögtön hasznosíthatunk tápanyagnak a virágföldbe vagy a kertünkben. 

otthoni komposztAzoknak, akiknek nincsen kertje, érdemes olyan házi komposztáló berendezést vásárolniuk, ami minden különösebb megerőltetés nélkül készít komposztot a lakásban, vagy az erkélyen is. Maga a komposztáló nem nagyobb egy átlagos szemetesnél, és nem kell mást tennünk, mint beleszórni a háztartásban keletkezett szerves hulladékot, és mivel a masina teljesen automata, így egy gombnyomásra meg is van az áhított komposztanyagunk.

Akkor végeztünk jó munkát, ha komposztunk nem büdösödik, a végtermék barna, morzsás szerkezetű, illata a tavaszi földére emlékeztet.

komposzt anyagokMi kerülhet a komposztba?

  • Konyhai hulladék: zöldség, gyümölcs, fűszernövény nyers maradéka,
  • Fűnyírásból származó nyesedék, gallyhulladék,
  • Sövények és fák, rózsák metszéséből származó nyesedék, apró ágak, levelek, virágok,
  • Kávézacc, teafű- Fekete-fehér papír,
  • Tojáshéj,
  • Vadon termő, gyűjtött gyógynövényeket,
  • Ételmaradékok (zsírok, olajok, szószok), húsmaradékok.

Komposztálás előnyei

  • Javul a talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása.
  • A talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye.
  • Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
  • Kevesebb hulladékot termel.
  • Ingyen gazdagíthatja földjét.
  • A talaj jobban tartja a vizet, tehát kevesebbet kell öntöznie.
  • A komposzt kedvezően hat a kertjére: megakadályozza a talajeróziót, javítja a gyümölcs- és zöldséghozamot, illetve a virág- és fűszernövénytermést.